Stúdiófelszerelés

Az esetek nagy többségében szabadban, adott fényviszonyok között fotózunk. Ahhoz,  hogy a képünk jó legyen a témánkat, modellünket állítjuk úgy hogy megfelelő módon érje a fény és a fényképezőgépünkön állítjuk be a megfelelő értékeket az optimális expozíció érdekében. A magazinokban, kiállításokon azonban sokszor találkozunk olyan képekkel, ahol látszik, hogy a felvételek beállított környezetben, gondosan megkomponált, sokszor rafinált világítás mellett készültek. A legtöbb tudatosan fényképező amatőrben is előbb-utóbb felmerül az igény ilyen képek készítésére. Csak hát kellene egy stúdiófelszerelés. Na de miből is áll egy stúdió? Ezt próbáljuk kicsit összeszedni, rendszerezni. Az eszközöket alapvetően néhány csoportba soroljuk.

Fényforrások,

Állványok,

Hátterek,

Kellékek.

És akkor itt kezd bonyolódni az ügy. Mindegyik csoport számos alcsoportra bomlik, az alcsoportok újabb al-alcsoportokra, és rögön ott tartunk, hogy az életben semmi se egyszerű.

Azért próbáljuk meg átrágni magunkat pontról-pontra. Így talán mindenki ki tudja választani azokat az eszközöket, amiket igényei/pénztárcája/kreativitása megenged.

Fényforrások:

1., Állandófényű fényforrások:

a, Hagyományos, nagy hőkibocsájtással járó stúdiólámpák. színhőmérsékletük kb. 3200K, tehát sárgás színű fénnyel világítanak. Elvileg bármilyen világítótest használható, amelybe lehetőleg túlfeszített fotóizzót csavarunk. Azonban mint a későbbiekben látni fogjuk a megfelelő fényhatás eléréséhez fényformálókra is szükségünk lesz és bizony gyorsan akadályokba fogunk ütközni. A nagy hőkibocsájtás miatt ezek az eszközök nehézkesen lesznek használhatók. Túlmelegszenek, megolvadnak, kiégnek. A gyári lámpatestek drágák, nagyok, viszont a fényformálók, előtétek biztonsággal rögzíthetők. Az ilyen fényforrások használata azonban a nagy hőterhelés miatt fotósnak, modellnek komoly kihívást jelentenek hosszabb fotózás esetén. Az energia felhasználásról már ne is beszéljünk. Nagy előnye viszont, hogy a megvilágítás módját, a fények hatását, ilyen lámpáknál tudjuk legkönnyebben kontrollálni. A filmes világban ezekhez  lámpákhoz úgynevezett műfény filmet kellett használni a színhelyes képek készítése érdekében. A digitális fényképezőgépeken a válasszuk a műfény jelet (villanykörte ikon), vagy állítsuk be a 3200Kelvint, esetleg használjunk egyéni fehéregyensúly beállítást.

Neoncsöves tablólámpák: A neoncsövek használata a fotózásban sokáig nem volt szokásban. A neon vibrálása színhiányos fénye nem tette alkalmassá arra, hogy stúdióban használják, annak ellenére, hogy a csekély hőkibocsájtása miatt akár jó i is lehetne. Mára az akár napfény színhőmérsékletű és vibrálásmentes csövek lehetővé tették a nagy felületű egyenletes fényt adó lámpatestek kialakítását. Ráadásul ezeknek a lámpáknak a fényereje is szabályozható anélkül, hogy változna a kibocsájtott fény színe.